2.
folytatás
Odament az idegenhez, félve. Félt, hogy nem ő
aki a küldetését teljesíteni fogja.
Bátortalanul ráköszönt.
-
Csá! -Az idegen válaszolt.
-
Hogy, hívnak? -Kérdezte Pitheryusz a nevét.
-
Zo vagyok. -Válaszolta.
Pitheryusz
leült.
Hosszú
ideig beszélgettek. Zo
tól megtudta mit kell tennie. Ittak még egy korsó sört, és
ott aludtak a fogadóban. Másnap, korán útnak indultak. Az első része a
küldetésnek az hogy, megkeresse a térképet
aminek a fele nála van. Zo
tudta egyedül kinél van a térkép másik
fele. Úgy
érezte, hogy ketten többre jutnak a keresésben. Elhagyták a várost és
a busz után porzott az út. A buszon eltervezik azt, hogy hogyan
szerzik meg a térkép másik felét. A busz
lerobbant. Elinduljanak e gyalog, vagy várják
meg a délutáni járatot.
ZGábor
3. folytatás
Feldobtak egy ötvenfillérest, fej lett, tehát mentek
gyalog. Siettek. Egy vörös Ferrári erős
kűrtszavára lettek figyelmesek. A söfőr ideges volt, verte
a dudát. Pitheriusz csodálkozva nézte. Egy
bombajó nő volt. Fiatal, gazdag, és nagyon ideges. Vajon
miért?
- Lehet, hogy a főút szélén kéne haladnunk?
- kérdezte jámborul Zo.
- Itt is elférünk! Inkább kérdezzük meg
a lányt, hogy magával vinne-e?
- Nem! Nem! Nem és nem! - sikoltozott a
bossuóságtól a lány. - De, meggondoltam,
mégis, jöjjenek! - szinte parancsolva mondta. Tilda
(így hívták a lányt) ugyanis
észrevett egy medállt Pitheriusz nyakában. "Ezt
keresem már egy éve! A híres Antrawaghio
medáll. Csodára képes. Éjjelre az
enyém lesz!"
Mindeketten beültek. A nő vadul gázt adott, és
beszáguldottak a három mérföldre lévő
Antrawghio kastélyba. Híres szellemkastély, sok
legendának valós színhelye. Amikor
beléptek, egy londíner fogadta őket, welcome drinkkel.
Unicum Nexttel. Nyúlt érte, de megállt a keze.
Vajon elfogadja-e az italt? Igen, vagy nem?
A Krémese regény
2. és 3. folytatása
vissza
előre
Legutolsó
frissítés: 2006. 05. 25.