2. folytatás
Odament az idegenhez, félve.
Félt, hogy nem ő aki a küldetését teljesíteni fogja. Bátortalanul ráköszönt.
- Csá! -Az idegen válaszolt.
- Hogy, hívnak? -Kérdezte Pitheryusz a nevét.
- Zo vagyok. -Válaszolta.
Pitheryusz leült.
Hosszú ideig beszélgettek. Zo tól megtudta mit kell tennie. Ittak még egy korsó sört, és ott aludtak a fogadóban. Másnap, korán útnak indultak. Az első része a küldetésnek az hogy, megkeresse a térképet aminek a fele nála van. Zo tudta egyedül kinél van a térkép másik fele. Úgy érezte, hogy ketten többre jutnak a keresésben. Elhagyták a várost és a busz után porzott az út. A buszon eltervezik azt, hogy hogyan szerzik meg a térkép másik felét. A busz lerobbant. Elinduljanak e gyalog, vagy várják meg a délutáni járatot.

ZGábor

3. folytatás
Feldobtak egy ötvenfillérest, fej lett, tehát mentek gyalog. Siettek. Egy vörös Ferrári erős kűrtszavára lettek figyelmesek. A söfőr ideges volt, verte a dudát. Pitheriusz csodálkozva nézte. Egy bombajó nő volt. Fiatal, gazdag, és nagyon ideges. Vajon miért?
- Lehet, hogy a főút szélén kéne haladnunk? - kérdezte jámborul  Zo.
- Itt is elférünk! Inkább kérdezzük meg a lányt, hogy magával vinne-e?
- Nem! Nem! Nem és nem! - sikoltozott a bossuóságtól a lány. - De, meggondoltam, mégis, jöjjenek! - szinte parancsolva mondta. Tilda (így hívták a lányt) ugyanis észrevett egy medállt Pitheriusz nyakában. "Ezt keresem már egy éve! A híres Antrawaghio medáll. Csodára képes. Éjjelre az enyém lesz!"
Mindeketten beültek. A nő vadul gázt adott, és beszáguldottak a három mérföldre lévő Antrawghio kastélyba. Híres szellemkastély, sok legendának valós színhelye. Amikor beléptek, egy londíner fogadta őket, welcome drinkkel. Unicum Nexttel. Nyúlt érte, de megállt a keze. Vajon elfogadja-e az italt? Igen, vagy nem?


Folytasd!


A Krémese regény
2. és 3. folytatása

 vissza     előre

xy


Legutolsó frissítés: 2006. 05. 25.