Józsa Judit: Aphrodité szobra

(Tananyag a Miss Írisz választás versenyzőinek.)
A történetírók, a hozzáértők legalább 28 olyan istennőt ismernek, akikhez a szépséget társítjuk. Japántól Kínán és Indián át, a perzsákon az egyiptomiakon, a görögökön, a rómaiakon a keltákon át, az indiánokig mindenhol találunk olyan istennőt, akik a szépség archetipusát táplálják. Az ősmagyarok, Emese és a honfoglalás korában szintén hittek női és így szépségistennőben. Nagyon nagy erőt jelentett.

Ezen az oldalon feltüntetünk néhány szépségéről is híres istennőt.
A lap folyamatosan bővül.

Aphrodité
a tenger habjaiból kiemelkedő, a szerelem, a szépség és a szexuális gyönyör istennője a görög mitológiában. A római mitológiában Venus, az etruszk mitológiában Turan néven tisztelték. Az etruszk mitológiában általában fiatal nőnek ábrázolták, szárnyakkal a hátán; állatai a galamb és a fekete hattyú volt.

A mítosz szerint akkor született, amikor Kronosz kardjával kasztrálta apját, Uranoszt, és heréit a tengerbe dobta. Ettől a tenger habot vert és hullámzott, és a habokból kagylóhéjon kelt ki Aphrodité, akinek szépsége elvakította az Olümposzt. Az istennő neve is születésére utal, hiszen az â01Eaphroszâ01D szó görögül habot jelent. Ciprus szigetén Petra tou Roumiou-nál lépett partra, amit Aphrodité sziklájának neveztek el. A legenda szerint, mikor kilépett a partra, amerre járt, lába nyomán csodás növények és fák keltek ki a földből. Ezeket az Aphrodité növényeinek nevezett gyümölcsöket, virágokat és illatszereket (kékvirágú lótusz, mirtusz, gránátalma, menta stb.) különösen alkalmasnak tartják a szerelmi vágy fokozására (afrodiziákumok).

Rendkívül szeszélyes és bohó istennő hírében állt, akinek több szent állata is volt: tisztasága miatt a galamb, kecsessége miatt a hattyú, termékenysége miatt a nyúl, de a delfin és a veréb is ide tartozik. Kedvelt növényei voltak az Adónisz véréből általa teremtett rózsák, a mirtusz, a gránátalma és a citromfa. Nagy ünnepeket, az Aphrodisziászokat tartották tiszteletére az ókori Hellász különböző pontjaiban. A buja, erotikus ünnepek alkalmával főleg Athénban és Korinthoszban a nagy lakomák során Aphrodité papnői vagy kísérői erotikus táncot lejtettek, ami hivalkodó jellege miatt gyakran egy-egy néző elcsábításában teljesedett be. Őket azonban nem tekintették prostituáltaknak, mivel a szeretkezést egy ilyen papnővel egyfajta áldozatnak tekintették Aphrodité felé. Az istennőt egyébként a Hórák és a Khariszok kísérték.

A szépséges hölgy Zeusznak sok fejtörést okozott, ugyanis a főisten félt, hogy Aphrodité kegyeiért véres csatákat vívnak majd az olümposziak, így a béke érdekében Héphaisztosznak, a kovácsistennek ajánlotta fel Aphroditét, aki feleségül is vette a szépséget. Az Olümposz legrútabb, de legkiegyensúlyozottabb istene a nagy szerencse után pazar ékszerekkel árasztotta el feleségét, így például kapott egy övet, amelyet igen finom kovácsmunkával készített hitvesének aranyból, és megszórta egy kis bűbájjal is. Amikor ezt az övet viselte Aphrodité, senki nem tudott neki ellenállni. Ám Aphrodité vére forrt, és szerette a vigadalmakat és a fülledt erotikát, így hamarosan eltávolodott örökké kormos férjétől. Az olümposziak közül őt szerették a legtöbben, és ő is szeretett a legtöbbet. Az istenek közül legjelentősebb szerelme Arész volt, akitől Erósz és Anterósz is született. A halandók közül Adóniszt és Ankhiszészt szerette, ez utóbbitól született Éneasz (Aineiasz, Aeneas). Az Erisz által az istenek közé gurított, â01EA legszebbnekâ01D feliratú aranyalmát is végül ő nyerte meg Párisztól, miután Héra és Athéné mellett ő a legszebb halandó asszony szerelmét, Helénáét ajánlotta fel neki. Ezzel robbant ki a trójai háború.

Ízisz
Istennő. Egyiptom hősi korszakának egyik legkiemelkedőbb istennője. Mint a szépség megtesetesítője, mint a férjéhez Oziriszhez hűséges feleséget, és hős fiukat Húruszt felnevelő anyát is szoktuk emlegetni. Ízisz a szépítő készítmények kitalálója és elkészítője is, a szépség mellett a fantázia és a kreatív ötletek ihletőjének is számít.

Vénusz
isennő. A klasszikus szépségistennő a római mitológiában. Az egyik legszelídebb és legkedvesebb istennőnek is tartjuk. A Milói Vénusz szobor felbecsülhetetlen értéke annak is köszönhető, hogy a szobrász Michelangelo pont az istennő által ihletett állapotban alkotta meg a szobrot. A "vénuszi szépség" kifejezés a nőies, arányos testalkatú, szép arcú és mosolygő lányokra, nőkre vonatkozik.

Hathor
istennő. Az egyiptom "aranyból való", azaz a legnemesebb istennők egyike. Nevét és tekintélyét a tiszta szeretetének is köszönheti. Őt tarthatjuk a testi csábítás, az elvarázsolás egyik istennőjének is. Hathor istennő egyik fő ünnepe június 19-21. a napéjegyenlőség idején van. Az ereje és a fénye teljében levő természetet is szimbolizálja. A tánc által való megszépülés és a táncáltali gyógyítás istennője is Hathor.

Írisz
istennő. A természet egyik legszebb csodájának, a szivárványnak és a szép mejelenésnek az istennője, a görög mitológiában az olimposzi istenek egyike. Az emberek a szép megoldásért, a lelki tisztaság visszatükröződéséért (különösen a szerelmesek) fordultak Íriszhez. Tágabb értelemben a divatnak (öltözés, megjelenés) is az egyik istennője. Heterpszexuális, pozitív, jóságos istennők egyik gyöngyszeme.
A 2012-ben már vileghíressé váló szépségverseny, a Miss Írisz választás névadó istennője.